Álmainkban megélni

Álmainkban megélni

Robog az életünk. Száguldunk át a saját történetünkön. Egyetlen lehetőségünk marad: az álmainkban megélni a pillanatokat. Később reggel, az ébredést követően újra útra kelni. Imádom és élvezem a dinamikáját, életem minden mozzanatát. Igazán „szerencsésnek” mondhatom magam, hogy tartalmas életem van, nem csak éjjel az álmomban. Azzal is tisztában vagyok, hogy merre tartok.
Hogy mi a célom? Élet, melyben sok-sok olyan mozzanat van, melyre mosollyal emlékezem vissza, és néhány olyan fájdalmas pillanat, melyek tanulságokat hordoznak, és idővel átalakulnak megértett és elfogadott tényekké.
Szeretnék és szeretek jól élni. Hogy mit is jelent ez? Mindent. Nem mérhető objektíven. Ez az én „jól élni” vágyam, benne sok-sok érzelemmel, értelemmel, kapcsolódással, nevetéssel, őszinteséggel, támogatással, valódi tartalommal … és még sorolhatnám, a lista további számos paramétert tartalmaz. Az anyagiak is persze megjelennek valahol, hisz szükség van rájuk, sokféle álom beteljesülését segíthetik, viszont a pénzhez való görcsös ragaszkodás romba dönthet.
Én álmodom, míg éjjelente mélyen, pihentetően alszom. Megfogalmazom, hogy milyen hangulatokra, érzésekre vágyom, majd pedig megkeresem azokat a lehetőségeket, melyek a megvalósulásukhoz és a megélésükhöz vezethetnek …
Tegnap a Balatonhoz vágytam … azt a képet képzeltem el, amikor nyugodt, csendes viszont derűs és erőteljes. Éppen ilyen volt. Az a hangulat, amiért a lehető legtöbb időt szeretném a legnagyobb tavunk mellett tölteni. Persze, nyáron is jól esik a parti élet, ugyanakkor ami sokkal inkább képviseli a vágyott hangulatot, az a napsütéses tavasz és ősz.

Gyönyörűen sütött a nap, nyugodt volt a fodrozódva befagyott tó és jól esett ott lenni. Kicsit töltekezni, beszélgetni, tervezni és nevetni. Megpihenni és összeboronálni azokat a gondolatokat, melyek az utóbbi pár hétben megfogalmazódtak bennem.

Megálltam, töltődtem és most kicsit megint igazán jól működöm … majd pedig ha újult erőre lesz szükségem, tudom, hogy hogyan töltekezzem.