Volt idő, amikor kicsit elveszve éreztem magam. Volt ugyan munkám, magánéletem, rendben voltak nagyjából az anyagiak is, mégis toporogtam. Valami nem volt jó. Valami. Képtelen voltam megfogalmazni, hogy mi … egyszerűen nem éreztem magam elégedettnek.
Már túl voltam a harmadik diplomámon, klassz munkák tekintetében is sok-sok lehetőségem volt, de mégis … az a bizonyos valami hiányzott. Egyszerűen nem láttam a fától az erdőt. Bizony én is jártam ebben a nem túl kényelmes cipőben. Aztán egyszer csak megtaláltam. Észrevettem. A lehetőséget. A továbblépésre.
Vajon mi támogatott abban, hogy felismerjem a lehetőséget?
A mai fejemmel visszagondolva az elengedés és a nyitottságom. Feladtam a mindenáron-tegyek-valamit görcsös ragaszkodását. Nem akartam mindenképpen meglelni a megoldást. Azzal, hogy ezt a terhet leráztam magamról, felszabadultam.
Észrevettem a közösségi oldalon elém kerülő posztot a coach képzésre jelentkezés utolsó időpontjáról. Igazából azt sem tudtam még, hogy mi is ez a tevékenység … de valahogy megkapta a szemem, majd utána olvasást és a kattintást követően már írtam is a képzés vezetőjének, hogy bizony én élnék ezzel A lehetőséggel. Akkor és ott a számítógép előtt ülve újra kinyílt a világ és megtaláltam az ösvényt … azt az ösvényt, ami azóta széles úttá alakult át, újabb és újabb lehetőségeket tárva fel előttem.
Nem csak magát a végzettséget szereztem meg, és nyertem rengeteg tapasztalatot, hanem megtanultam elengedni. Rájöttem, hogy a görcsös mindenképpen-kell-valami és tegyek-valamit, lépnem-kell érzése helyett hagyjam magam nyitottá válni, hogy beengedhessem az újat, a változást. Lazulás. A megoldás a szemem és a lábaim előtt hevert.
Most már kerek az egész, egyre csak kerekedik … a lelki szemeim előtt inkább gömbnek látom azoknak a tevékenységeknek a mixét, melyekkel nap, mint nap foglalkozom. Coaching, tréning, felnőttképzés és -oktatás, szakmai szakértői feladatok és mind központi eleme a tehetség. Egy nagy komplex egész, melyet folyamatosan tudok még “csinosítgatni”, és ettől még izgalmasabb.
Egy coach barátnőmnek írtam a minap: „annyira klasszul megtanultam kezelni a dolgokat, hogy kifejezetten izgalmas látni, ahogy alakul …”
Szeretem az elért magabiztosságomat. Élvezem a magabiztosságomat. Megdolgoztam érte. Erősít. Nyitottá tesz. Újabb és újabb lehetőségeket teremt.
A saját tanulási folyamatom nagymértékben támogat abban, hogy másoknak is segíteni tudjak a coaching eszköztárával. A tanítványaimnak a szakmai oktatás keretein belül, az ügyfeleimnek pedig a coaching ülések, alkalmanként a tréningek során. Jelenleg főként karriercoachinggal, vállalkozás indító és -fejlesztő coachinggal foglalkozom. Érdeklődés esetén bejelentkezni ITT lehet. Az üzleti coachingot pedig a vállalati szektornak kínálom, melynek témái elérhetőek a honlapon.
