Több volt tanítványom posztolta ki tegnap a közösségi profiljára, hogy felvételt nyert valamelyik egyetemre, és nagy örömömre a legtöbben továbbra is a logisztikai területen képzelik a jövőjüket. De mi történik akkor, ha nem nyert felvételt valaki most?
Sokan vannak a volt tanítványok között, akik a szakma (OKJ bizonyítvány) megszerzését követően egyből elhelyezkedtek kereskedelmi vagy szállítmányozó cégeknél. Kapkodtak utánuk, egyáltalán nem volt probléma, hogy pályakezdők, szép kezdő bérezéssel munkába álltak már ezen a nyáron.
Közülük egyre többen számolnak be arról, hogy a „munkásélet” vagy a „felnőttélet” nem fenékig tejfel, hogy a „sulis” éveikben nem is gondolták, hogy mennyire kevés idejük marad a munkaidő befejezése után. Számukra tulajdonképpen egy újabb tanulási folyamat kezdődött, hiszen a szükséges szabadidő megteremtése céljából célszerű átalakítaniuk az időgazdálkodásukat, hatékonyabban szervezniük a mindennapjaikat és felállítaniuk a prioritásaikat.
Azok, akik szerdán tudták meg a nagy hírt – hogy szeptembertől kezdetét veszik az egyetemi éveik -, szintén hasonlóan fognak cselekedni, ha a munkájuk mellett még szeretnének a családjukkal, a barátaikkal is egy kis időt tölteni, illetve egy kis énidőt is be akarnak csempészni a mindennapjaikba.
De mi történik azokkal a továbbtanulást fontolgatókkal, akik most nem nyertek felvételt? Esetleg akadnak olyanok közöttük, akiknek volt egy B terve. Előfordulhat, hogy szakképzésben (OKJ) folytatják tovább a tanulmányaikat, vagy megpróbálják a pótfelvételit egy másik szakra és/vagy egy másik felsőoktatási intézménybe. Lesz olyan, aki inkább munkába áll, felhagyva a továbbtanulási terveivel.
És aztán ott vannak ők, akik most nem tudják, hogy mihez kezdjenek? Újra kell tervezniük … nekik nem volt B terv, ők most fogják számba venni a lehetőségeiket. Egyáltalán mi legyen az irány? Milyen lépéseket igényel az új irány tőlük? Számtalan kérdés merülhet fel bennük … ahogy a fentebb említett valamennyi esetben is.
Lesz, aki megtalálja a SAJÁT válaszait. Lesz, aki mások javaslatára hallgat és teszi meg a lépéseit, azt nem „vizsgálja” meg, hogy ő mit is szeretne valójában … majd meglátjuk, hogy mi sül ki belőle … és ott vannak még azok is, akikben sokasodnak a kérdések, újak és még újabbak bukkannak fel, erősödnek a negatív gondolatok … ez utóbbi nagy mértékben aláássa az önbecsülést, így mindenképpen érdemes ezt megelőzni és inkább segítő szakemberhez fordulni.
Az önbizalom rombálásának megelőzése illetve újraépítése a célom amellett, hogy az ügyfeleim megtalálják a számukra testhezálló munkakörüket/hivatásukat, ezért is foglalkozom karriercoachinggal, és fogadom a továbbtanulást fontolgatókat, a pályakezdőket, az útkeresőket pályaorientációs beszélgetésre (esetenként tanácsadásra is). Főként azokat érinti e téma,
- akiket nem vettek fel a kiválasztott egyetemre/szakra,
- akik még nem tudják, hogy mit tegyenek az egyetemi tanulmányok helyett,
- akik még nem döntötték el, hogy tanuljanak vagy munkába álljanak,
- akik keresik az útjukat.
Szintén ajánlom a coachingot, ha az időgazdálkodás átrendezése a cél. Bejelentkezni az elérhetőségeimen lehet.
